Tanítási filozófia

Mint ahogy már a "Bemutatkozásban" is említettem, magyar és történelem szakos középiskolai tanárnak készülök. Úgy gondolom, hogy mindkettő tárgy esetében fontos a logikus gondolkodás, az anyagrészek megértése, de többféle megoldás is lehetséges, így a gyerekek szabadon gondolkozhatnak. Bár eddig még nem tanítottam diákokat, vannak elképzeléseim, hogyan valósítanék meg egy tanórát.

Diákéveim során, és most egyetemi hallgatóként is sok különböző órán vettem már részt, ennek köszönhetően megismertem a különböző tanuláselméletek gyakorlati alkalmazását is az iskolákban. Úgy vélem, hogy mindegyik tanuláselmélet megállja a helyét az oktatásban, csak különböző arányban kell őket alkalmazni a tanórákon. Mindig fel kell mérni, hogy milyen az osztály összetétele valamint milyen tudásuk van az adott témával kapcsolatban.

Új anyagrész, témakör bevezetésénél, ahol nincs előzetes tudás vagy csak csekély, akkor a behaviorista pedagógia alkalmazható leginkább. Ez magyar és történelem órákon is könnyen megvalósítható. Ebben az esetben a tanáré a főszerep, ő magyaráz a táblánál, és adja az instrukciókat a diákoknak. Ez a frontális munka azonban egy idő után unalmassá és monotonná válik a diákok számára, így ha kellő ismerettel rendelkeznek a diákok érdemes tanítási stratégiát váltani. Ezeket a bevezető órákat is igyekeznék érdekessé tenni: irodalom órán játékos feladat segítségével megismerkedni az íróval, költővel, előre vetíteni a pályaképét. A történelem órát képek, videók kívetítésével színesíteném, ezzel is oldani a tanóra merevségét. A prezentálásban segítheti a tanárt a projektor vagy okostábla, amivel a ppt-t, képeket, videókat ki lehet vetíteni, ez ha a pedagógus rendekezésére áll, nagyban megkönnyíti a dolgát. 

Azokon a tanórákon, ahol már megvan a kellő előismeret, a diákok aktivitására helyezném a hangsúlyt. Az egyes anyagrészek közötti kapcsolat megtalálása elengedhetetlen a tárgy teljes megértéséhez. A felfedeztető tanulást nagyon ötletesnek találom, mert a diákok aktívak, gondolkodnak az anyagrészen, és maguk jönnek rá dolgokra, így jobban rögzül bennük az új ismeret. Ez a tanulási/tanítási stratégia konstruktivista és kognitivista is lehet attól függően, hogy a tanár mekkora szerepet tölt be a tanóra irányításában. A kognitivista pedagógia számára a gyakorlás kulcsfontosságú, ami megvalósulhat nyelvtanórán, például a mondatelemzés gyakorlásában vagy történelem órára becsempészni forráselemzést. Hiszen a kellő gyakorlás után olyan tapasztalatuk lesz ebben, ami megkönnyíti a későbbi munkájukat. Azonban igyekeznünk kell olyan feladatokat összeállítani, ami motiválja a diákokat, hogy érdemes erre időt szánni, mert hasznos. Rá kell mutatni a tárgy mindennapi életben való alkamazhatóságára, mert véleményem szerint ez motiválja őket leginkább.

Ezeken a tanórákon én nem is alkalmaznám a frontális órán megszokott asztalrendezést. Helyette körbe rendezném a padokat, vagy összetolnám őket, hogy a diákok csoportban, egymást támogatva is tudjanak dolgozni, és érezzék, most az ő munkájukon van a hangsúly. Fontos, hogy megtanuljanak csapatban dolgozni, hiszen nagyon sokat lehet tanulni a másiktól. Természetesen ebben az esetben is sok feladatom lenne, hiszen a motiváció fenntartása, a diákok koordinálása, ellenőrzése és megerősítése elengedhetetlen ebben az esetben is. 

Az IKT-s eszközök itt is segítséget nyújthatnak, azonban a tanár mellett a diákok is használhatják projektmunka, kiselőadás, böngészés esetén.

Értékelés:

Az értékeléssel kapcsolatban sok vélemény merült már fel, megoldás azonban kevésbé. Amit én tanárként tehetek, az az, hogy az ötfokozatú jegy mellett szöveges értékelést is írok a diákjaim számára, így tudják, hogy miben jók, és miben kellene fejlődniük. Persze, ez a tanárnak még több munkát jelent, így én azt találom a legoptimálisabbnak, ha a feleléseknél szöveges értékelést, témazáróknál pedig írásbeli értékelést is adok az érdemjegy mellé.

A szöveges értékelést azért is találom fontosnak mert így tanárként a beskatulyázást is elkerülhetem, mert én is látom (nem csak jegyekben) és tudatosítom a diák fejlődését, és a diákok motivációját is növeli, ha tudja, hogy miért kapott rosszabb jegyet, hogyan kaphatna jobbat. (Mert mindenki kaphat jó jegyet, ha tesz érte).

A különböző tanuláselméletekről az alábbi digitális könyvet elolvasva többet is megtudhatsz.