Google az oktatásban

Ebben a bejegyzésben bemutatok 5 Google alkalmazást, hogy hogyan lehet felhasználni őket az irodalom vagy nyelvtan tanítása során.

Google Drive:

A Google Drive-ot inkább középiskolában alkalmaznám, mivel véleményem szerint email fiókot inkább ilyenkor kezdenek el csinálni. A tanár létrehozna minden osztálynak külön Drive-ot és azt megosztaná az osztály tagjaival. Azért kell külön minden csoportnak, mert ezekbe tölti fel a tanár a házi feladatot, a különböző órák segédanyagait, rövid jegyzetet az adott óráról, egyéb feladatokat, ezek pedig mind nagyon osztály specifikusak. Azért nagyon hasznos, mert így egy helyen lenne a diákoknak az óra anyaga és nem lehetne arra hivatkozni, hogy nem tudták mi a házi feladat. Sok diák nem tud megfelelően jegyzetelni, ez nekik nagy segítség lenne. Azzal ösztönözném őket, hogy minden óra előtt 1-2 nappal feltöltök egy kis rövid tesztet, az előző órával kapcsolatban és azt kötelezően meg kell csinálniuk. Így kénytelenek belemenni a Drive-os mappába és utánna nézni a dolgoknak.

A rövid kis teszt során a PIC-RAT modell alapján a gyerekek aktívak, hiszen meg kell csinálniuk a feladatokat, viszont ezt akár a tanár ki is tudná nyomtatni, nem szükséges hozzá egy online felület, ezért átalakító. Viszont sokkal környezet barátabb és a tanárnak is van ideje kidolgozni a feladatokat, illetve a diákoknak is sokkal izgalmasabb lehet kicsit keresgélni a Drive-ban.

Google Search:

A mai online világban mindenkinek van már okostelenfonja, így a diákokkal könnyen lehet használni ezt az órán, bármely osztályban. Ha például irodalom órán egy új költőt vagy írót veszünk, akkor a diákoknak kiosztanék egy lapot, amin rajta vannak például József Attila életében fontos helyszínek, személyek és a bekezdések mellett egy QR kód. Párban megkeresik ezt a kódot és átviszi őket a Google keresőbe, ahol több oldalt is felkínál nekik, rámehetnek a képekre, térképre, ők döntenek. A diákok keresgélhetnek és felfedezhetik az adott települést például. Ezzel kicsit fel lehetne rázni az életrajztanulást, hiszen láthatják maguk is ezeket a helyeket, egyfajta virtuális kirándulás térben és időben egyaránt. 

PIC-RAT modell szerint aktív és a tanár átalakít. Hiszen nem garantált, hogy minden helyre eltudnak jutni a diákok és ez egyben a Google előnye is, hogy virtuálisan eljutnak oda, ahova lehet, soha nem tudnak. A kereséssel pedig aktívan részt kell venni a feladatban.
Mintaproduktum:
file:///C:/Users/User/Documents/2019-2020%20ősz/József%20Attila%20életének%20kalandos%20felfedezése.pdf

Google Docs:

Nagyon jól lehet használni ezt az alkalmazást, ha a diákok például csoportban dolgoznak a tanórán. Ha mindenki előtt van laptop vagy tablet könnyen tudnak jegyzetelni és megosztani egymással az általuk írt dolgokat. Illetve ha adunk fel nekik házi feladatot, akkor ezen a felületen keresztül könnyen tudnak kommunikálni és együtt létrehozni valami produktumot, egy dokumentumot. Például egy csoport mindegyik tagja kap egy részletet Babits életrajzából, azt mindenki elolvassa maga és egy Google dokumentumba kulcsszavakat írnak ki a részletből, majd megosztják a többiekkel. Ha mindenki megosztotta mindenkivel, akkor sorba rakják egyedül és végül közösen megbeszélik, és egy dokumentumba összerakják az egész életrajzot. Játékosan megtanulják a saját részüket és a többi kisebb részletből is a lényeget.

Aktív és kiterjesztő, mert le lehet írni papírra is, de így a diákoknak is élvezetesebb és egyszerre el tudják küldeni mindenkinek, vagyis mindenki látja, míg egy darab lapról olvasni egyszerre elég nehéz.

Youtube:

https://www.youtube.com/watch?v=Zxv2T3D6IYo (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője film)

A kiválasztott részleteket megnézzük az osztállyal közösen (21:25-21:50; 33:55-35:00). A rövid filmrészlet és a regény előzetes elolvasása után párban meg kell beszélniük a diákoknak, hogy milyen szerepe van a "csodának" Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című művében.

Passzív az elején, mert a diákok csak nézik a filmrészletet, de aktív lesz, amint párban dolgoznak. Mindenképpen kiterjesztő a tanár, mivel a könyvből is felolvashatja a részletet, de így véleményem szerint sokkal izgalmasabb a gyerekek számára és időtakarékosabb is.

Google Drawing:
Minden csoport kap egy stílusirányzatot és mindenkinek otthon készítenie kell egy posztert, plakátot az alkalmazás segítségével, az adott témában. A tanóra elején minden csoport eldönti, hogy melyikük posztere kerül ki az okostáblára. A kiválasztott plakátokat elküldik a tanárnak, aki kivetíti a táblán és az osztálynak ki kell találnia, melyik poszter, melyik stílusirányzat, indokolniuk kell, nyilván az adott csoport nem segíthet. 

Aktív és csupán kiterjesztő, mert a gyerekek lerajzolhatnák maguk is a posztert, de szerintem sokkal jobb és hatékonyabb ha online csinálják, mert nem mindenki tud olyan jól rajzolni és így senki nem érzi magát hátrányban a többiekkel szemben.